Júniusban 1,4%-kal, azaz 102 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon. Ami a tőzsdéket illeti a fejlett piacokon kisebb emelkedést figyelhettünk meg, a fejlődő piacokon stagnálást, a magyar börze viszont felülteljesítő volt. A devizapiacon a forint mind a dollárral, mind az euróval szemben gyengült - olvasható a BAMOSZ közleményében.
A tavaly tavaszi koronavírus-válság óta kitart a vegyes alapok jó szériája, az járt a legjobban, aki nem félt egy kis kockázatot vállalni, ugyanis a részvénytúlsúlyosabb alapokkal 5-12% között is lehetett keresni az elmúlt fél évben. A legjobban teljesítő forintos sorozat idén eddig már közel 12%-ot hozott befektetőinek, egy év alatt pedig közel 29%-ot.
A friss statisztikák szerint a részvényalapokat keresték leginkább az európai befektetők az első negyedévben, de több milliárd eurónyi friss tőke áramlott kötvény és vegyes alapokba is. Ez egybecseng a magyar befektetők érdeklődési körével is, ugyanis itthon is leginkább a vegyes és részvényalapok a népszerűbb kategóriák. Az adatokból kiderül az is, melyik szektor tulajdonában van a legtöbb befektetési alap és mely országok vannak a lista legelején a kezelt vagyont tekintve.
Valamelyest visszaesett a befektetési alapokban kezelt vagyon májusban, de a vegyes alapokra továbbra is rá vannak kattanva a magyarok: a legtöbb friss tőke hónapok óta ebbe a kategóriába áramlik, annak ellenére, hogy teljesítményben a részvényalapok kategóriája a legjobb eddig, és az árupiaci alapok is szépítettek.
7154 milliárd forintot kezeltek április végével a magyar befektetési alapok, a nagyobb kategóriák közül idén eddig a vegyes alapokba áramlott a legtöbb friss tőke, de 5% feletti teljesítményt csak a részvényalapok tudtak eddig elérni. Öt ábrán gyűjtöttük össze a legérdekesebb adatokat a hazai befektetési alapokról.
7110 milliárd forint fölé emelkedett a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon március végén, ami új csúcs az iparág történetében. A legtöbb tőke az első negyedévben a vegyes alapokba áramlott, de nem ez a kategória hozta eddig a legtöbb pénzt a befektetőknek.
Május az első olyan hónap az évben, amikor csökkent a hazai befektetési alapokban lévő pénz. A kategóriák közül az abszolút hozamú alapokból áramlott ki a legtöbb tőke, ezeket a kötvény és vegyes alapok követték. A befektetési alapok kezelt vagyonának visszaesése összefügghet a június elejétől vehető Magyar Állampapír Plusz iránt mutatott fokozott kereslettel.
Több tényező is negatívan befolyásolta a globális gazdasági növekedési kilátásokat tavaly, de idén az USA-val, Kínával és az olajjal kapcsolatos aggodalmak is enyhülni látszanak. A Fidelity International befektetői rendezvényén szó volt arról, hogy idén a feltörekvő piacokon lehet érdemi hozamokat elérni, de nem árt óvatosnak lenni a régió magasabb kockázatú vállalati kötvényeivel szemben.
Hozamszerzési lázban égnek a befektetési alapok kezelői, legalábbis bízunk benne, mert az idei eddigi teljesítményt a szereplők többsége nem teszi ki az ablakba. A legjobban teljesítő lakossági alapok közül mindössze négy tudott október végégig 10%-ot meghaladó hozamot felmutatni, ezek kivétel nélkül részvény- és ingatlanalapok.
A folyamatos tőkebeáramlásnak köszönhetően az ingatlanalapok kezelt vagyona meghaladta a kötvényalapokét, ezzel pedig már ez a kategória kezeli a legtöbb pénzt a befektetési alapok piacán.
Január végén már a 6208 milliárd forintot is meghaladta a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, a legnagyobb keresletet januárban a vegyes és ingatlanalapok iránt mutatták a befektetők. A legjobb havi hozamokat a zártkörű és a részvényalapok hozták befektetőiknek, előbbi több mint 8, utóbbi 5,5%-kal zárta a januárt.
Októberben sikerült átlépniük az ingatlanalapoknak az 1000 milliárd forintos kezelt vagyont, ezzel a kötvény- és abszolút hozamú alapok után ez a harmadik kategória az 1000 milliárdos klubban. A vegyes alapok is egyre közelebb kerülnek a hármashoz, miközben a piaci összvagyon már 6100 milliárd forint felett jár.
Miközben fejvesztve menekülnek a befektetők a pénzpiaci, tőkevédett és kötvényalapokból, mert az alacsony hozamkörnyezetben már szinte semmit nem hoznak, az abszolút hozamú alapok, a vegyes alapok és az ingatlanalapok új reneszánszukat élik Magyarországon. Közben egyébként a magyar alapok kezelt vagyona újabb rekordot döntött: összesen már mintegy 6024 milliárd forintot bíztak portfóliómenedzserekre a befektetők.
2016-ban fordult a kocka a vegyes alapoknál: az előző évek során rendkívül népszerűek voltak a lakosság körében, tavaly viszont inkább már kifelé menekítették a pénzt a befektetők, holott több olyan alap is volt, amely 10% fölött hozott az alacsony hozamkörnyezet ellenére is.
Továbbra is fejtörést okoz a befektetési alapok piacán a lakossági állampapírok térnyerése, részben ezzel és az alacsony hozamokkal is magyarázható, hogy idén csökken a kezelt vagyon. Jó hír viszont, hogy mostanra a befektetők is beérték a piacot és már tudják, hogy az alacsony hozamok mellett felesleges a korábbi 5%-os vagy a feletti hozamokat keresni. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója úgy látja, hogy a vegyes alapokban a gyenge értékesítési számok ellenére is van potenciál, a régiós tőzsdék közül pedig a román tőzsde okozhatnak még meglepetést a közeljövőben.
Az nem meglepő, hogy augusztusban az ingatlanalapokat keresték leginkább a befektetők, hiszen ez a kategória idén még csak pénzt vonzott be, az viszont már érdekesebb, hogy hét hónapnyi tőkekiáramlást követően augusztusban végre megfordult a trend, és a befektetők ismét keresni kezdték a vegyes alapokat. Iparági szinten augusztusban ismét csökkent a kezelt vagyon, ezúttal 25 milliárd forinttal, amely főként a befektetők visszaeső keresletével magyarázható, a hozamok ugyanis 8 milliárddal növelték a kezelt vagyon értékét.
A sokak által a következő slágerbefektetésnek kikiáltott vegyes alapok kezelt vagyona fél év alatt közel 20 milliárd forinttal esett vissza, a legtöbb pénzt a kiegyensúlyozott alapok vesztették el. A vagyonvesztésben nagy szerepe volt a befektetők megcsappanó keresletének is, ugyanis idén meg nem volt olyan hónap, amelyet pozitív értékesítéssel zártak volna ezek az alapok. Persze nem kell egyből temetni a vegyes alapokat, jó párral közülük már fél év alatt kereshettünk annyit, mint tavaly egész évben, 5% feletti féléves hozammal pedig minden típusnál találkozhattunk.
Az elmúlt években kezdtek igazán felfutni a vegyes alapok, körülbelül 761 milliárd forintos ügyfélvagyonukkal most a negyedik legnépszerűbb alapcsaládnak számítanak Magyarországon. Megnéztük, milyen teljesítményt láthattunk ezektől az alapoktól az elmúlt öt évben.
Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama adatai szerint tavaly év végén a globális alapkezelői piac kezelt vagyona megközelítette a 37 ezer milliárd eurót, amelyből a legtöbb pénzt részvényalapokban tartják a befektetők. A legnagyobb alapkezelői piaccal a világon egyértelműen az USA rendelkezik, de a tíz legnagyobb kezelt vagyonnal bíró ország közül öt már Európában van. A régióban ráadásul Magyarország is előkelő helyen szerepel, a tavaly év végi adatok szerint mi vagyunk a harmadik legnagyobb vagyont kezelő ország Ausztria és Lengyelország mögött.
Márciusban idén először növekedett a befektetési alapokban kezelt vagyon, a 85 milliárd forintos havi emelkedéssel 5660 milliárdra duzzadt az iparági vagyon. A múlt havi kedvező piaci folyamatoknak köszönhetően szép hozamokat sikerült elérni a befektetéseken, lényegében ez hajtotta a vagyonnövekedést. A legnagyobb keresletet márciusban a származtatott és az ingatlanalapok iránt mutatták a magyarok, míg a pénzpiaci, de még a vegyes alapokból is inkább áramlott ki a pénz.
A jegybank cikkében nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
Joe Biden visszalépését követően.
Teljes felelősséget vállalt a történtekért.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Most először szerepelt azóta, hogy főnöke visszalépett a jelöltségtől.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
